Montenegró

Montenegró zászlaja

Montenegró

Európa egyik kedvenc üdülőhelyévé vált országa, az egyre inkább virágzó, meseszép tájakkal ellátott Montenegróról nem lehet nem beszélni. A különböző közösségi hálókon levő ismerőseim gyakran osszák meg a csöppnyi kis országban szerzett élményeiket, tapasztalataikat, tudni kell ugyanis, hogy az ország alig 625.000 fővel büszkélkedhet, ebből is csupán 45% „őslakos” montenegrói, a többi más nemzetiségű. Köztük számlálunk 337 magyart is.

Montenegró a Balkánfélszigeten fekszik, a volt Jugoszlávia területén. Öt ország határolja: Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia és Szerbia, valamint az Adriai tenger is mossa partjait.

Ami az ország földrajzát illeti, itt szinte minden természeti csoda megtalálható: magas hegyek (legmagasabb hegycsúcs 2523m a viccesen hangzó Bobotov Kuk hegycsúcs), dombok, kevéske síkság, ámde gazdag tavakban, főleg folyókban is.

Az éghajlata is kedvező, ugyan a nyarak rövidek, de a telek enyhébbek, mint nálunk. Júliusban az átlaghőmérséklet 27 fok, januárban pedig 5 fok, nyilván a magasabb tájakon a mínuszok is csípősek tudnak lenni.

Legalább 4 nemzeti parkkal rendelkezik, a legismertebb a Durmitor Nemzeti Park, itt található a fentebb említett Bobotov csúcs is. Ez a park a Világörökség részeként az Unesco védelme alá tartozik.

Hogy kicsit visszatérjek a turizmusra (hisz ez a fő téma, amin elindultam), tudni kell, hogy ez az egyik gazdasági ágazata, amire nagy hangsúlyt fektetnek, főleg mióta az Európai Únió tagjává vált. Rengeteg gyönyörű hely vár az érdeklődőkre Montenegróban, a legismertebbek Budva és a Kotori öböl, de nem kevésbé vonzó Sveti Stefan és Herceg Novi sem. Budva  a montenegrói tengerparti üdülők metropolisa. A természeti szépségek mellett, mint a szigetek, és a festői partszakaszok, Budva gazdag történelmi emlékekben is. A Kotori Öböl Montenegró egyik legszebb vidékeként van emlegetve. Az öböl bejáratánál van Mamula apró szigete, amelyen egy erőd romjai találhatók. Az öböl belső részén is található két apró sziget, melyek egyikén bencés kolostor, a másikon a Szirti Madonna templom épült.

A turizmuson kívül a megélhetést főként a halászat biztosítja. Sajnos nagy szerepet kap a feketegazdaság is, sokan élnek cigaretta csempészetből, nem kevésszer hallunk embercsempészetről sem, ez az egyik oka annak, hogy sokan kissé félve utaznak eme csodás kis országba.

Akit érdekel a gasztronómia és ez az egyik oka, amiért ellátogat ebbe az országba, nem csalódik. Rengeteg különlegességet kínál a montenegrói konyha, ide tartozik a raštan (szárított kecskehúsos kelkáposzta ), a “čevap” (3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá). A “Pljeskavica” hasonló mint a “čevap” csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal. Hogy kicsit szórakozzunk is a megnevezéseken említek néhány ételt, amit mindenképp meg kell kóstolni ha arra járunk:

–   Ražnjiča: Rablóhús

–    Vješalica: Roston sült szűzpecsenye

–    Džigerica sa roštilja: roston sült máj.

–    A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszál vékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós – túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is.

Hogy a sportrajongóknak is eleget tegyek, el kell mondanom, hogy az egyik sport, amiben a montenegrói lakosok remekelnek, az a vízilabda, 2008ban Európa bajnokságot is nyertek Szerbiai ellenfél ellen. Ami a labdarúgást illeti, lassan, de biztosan haladnak előre, bár még nincsenek jelentős eredmények, de ki tudja, kicsi ország, de annál törtetőbb.

Röviden összefoglalva érdemes ellátogatni ebbe a kicsinyke országba, hisz sok szép helyet rejteget számunkra.

Leave a Reply